Miben segíthet a családállítás az esküvő előtt (és után) ?


Az Esküvő Kiállítás kapcsán jutott eszembe, hogy sajnos a legtöbb pár csak a válás után jön el családállításra. Pedig egy ilyen életre szóló döntés előtt fontos lenne rátekinteni a kapcsolatra. Eső előtti köpönyegnek.

Amíg tart a szerelem általában fel sem merül a jegyespárban, hogy az ideálisnak gondolt férj milyen lesz majd apaszerepben. Hajlandó lesz-e felkelni az újszülötthöz éjszaka, hogy a kimerült anya tudjon legalább néhány órát folyamatosan aludni vagy csak a másik oldalára fordul? Elájul-e a kakis pelenkák láttán vagy Forma 1-es kerékcserét lepipáló részidővel becsukott szemmel is képes lesz-e ellátni ezt a feladatot? Egy apa lesz majd a gyermek mellett vagy egy nagyra nőtt gyermek mellett kell anyáskodni , aki még ráadásul féltékeny is lesz a jövevényre?
,
Nehéz előre megjósolni mennyire lesz tartós és örömteli egy kapcsolat. Van egy mondás, miszerint a férfiak olyanok, mint a hóesés. Előre nem tudni, hogy hány centi lesz és meddig tart majd...

Bert Hellinger (a családállítás módszerének kidolgozója) szerint érdemes lenne minden párnak még az eljegyzés előtt megnézni a kapcsolatban rejlő erőt. Nem egy kristálygömbbe nézünk ilyenkor, hanem a láthatatlan kötődéseket hozzuk felszínre a Lélek segítségével.

Gyakran előfordul például, hogy még egy előző partnert nem sikerült lélekben elengedni. Ez lehet az első szerelem vagy egy korábbi jegyesség. Ha túl erős ez a vonzódás, akkor elveheti az energiát a mostani kapcsolattól.
Ha haragban váltak el a házastársak, az éppúgy gyengítheti a mostani kapcsolatot. Ezeket a múltbéli szálakat el lehet vágni. Őseink ezt nagyon egyszerűen oldották meg: a lakodalomba meghívták az összes korábbi szeretőt, kérőt és utoljára megtáncoltathatták a menyasszonyt. Búcsút vehettek a volt kedvestől és ezzel a nyílt színvallással le is zárták a múltat!

Főként elvált szülők gyermekeinél fordul elő, hogy például a nő nem heverte még ki azt a traumát, hogy korán elhagyta az apukája. Úgy érzi nem kapott elég törődést kislányként és ezt az apai szeretetet keresi a házasságban, és „apapótlót” a házastársban. Aki pedig akárhogy igyekszik, ezt nem tudja megadni. És ez kiegészülhet azzal (zsák a foltját alapon), hogy a férj az anyját keresi a nőben. A nő irányítani akar és a könnyen idomítható, engedelmes társ eleinte ideálisnak tűnhet. Nagy szabadságot ad, ujjcsettintésre ugrik, az orránál fogva vezethető, ágyba hozza a reggelit. De aztán jönnek a panaszok, hogy nem elég férfias. Hellinger példája szerint a férfi a kancsó, a nő a víz. Azaz a határokat a férjnek kell kijelölnie és támaszt, védelmet nyújtani a külvilággal szemben : enélkül a nő szétfolyik és elbizonytalanodik

Ami kívülről látszik egy kapcsolatban, az gyakran pont az ellenkezője annak, ami a lélek mélyén rejlik. Ideig-óráig lehet csak szépíteni, elkendőzni a valóságot. Eljátszani a barátoknak, hogy milyen felhőtlen a házasság. Előbb-utóbb azonban szembe kell nézni azzal, ami van. A válságnak pedig nem kell feltétlenül válással végződnie.
A párkapcsolati krízis egy közösen megoldandó feladat. Ami eleinte szétválasztja a feleket, de ha mindketten lépnek és változtatnak, akkor egy újabb szakaszba léphet a kapcsolat. Válaszút elé állít. Általában könnyebb megoldás ilyenkor újabb partnert keresni. A nehezebb út: felismerni a feladatot és túljutni közös erővel az akadályon. Nincs kőbe vésett „tuti megoldás”: ahány élet, annyi különböző sors és útelágazás.

És talán a legfontosabb: a házasodni készülő felek egyenrangúak,de nem egyformák.. A férfi férfi. A nő nő.